it-trends

IT trendek az európai és magyar piacon – gondolta volna, hogy Magyarország nincs is lemaradva?

Egyre több cég fektet be IT technológiára világszerte, ami valljuk be, nem meglepő. A folyamatos fejlődés kulcsát egyre többen látják az informatikában. Az európai vállalatok (legyen kisebb vagy nagyobb) zöme (is) azért fektet ebbe a technológiába, mivel ezeket felhasználva tudják fejleszteni tevékenységüket, csökkenteni a költségeiket, vagy éppen alakítani a stratégiájukat a versenytársakhoz mérten.

Készült 2015-ben egy olyan tényfeltáró felmérés[1], amely rávilágít arra, milyen trendek uralkodnak mostanság Európában. A felmérés rávilágít arra, hogy az európai cégek egyre többet fektetnek be IT és az ahhoz kapcsolódó technológiára. A tanulmány 2552 céget vesz figyelembe világszerte, ebből pedig 801 cég európai, ami most a fókuszunkat képezi. Nem véletlenül növekedtek meg az IT befektetések, mivel mindannyian tudjuk, hogy a 21. század a technológiai forradalom korszaka. A cégek életében megannyi adat halmozódik fel, amit nem lehet átlátni, csak a megfelelő eszközökkel.

Látni fogjuk, hogy Magyarország – annak ellenére, hogy mindig elmaradottnak hisszük – hasonló képet mutat az IT trendek követésében. Most sokan gondolhatják azt, hogy csak ámítjuk a népet, de ezek a hangok hamarosan el fognak halkulni. Jelen bejegyzésünknek éppen az a célja, hogy leszámoljon azon sztereotípiával, hogy Magyarország az IT technológia területén az európai elit után kullog. Na, lássuk a zsákbamacskát!

[1] Ezt a felmérést Barry Derksen és Jerry Luftman hozta tető alá a Key European IT Management Trends for 2015 c. kiadványukban. Mindkettejük vezető tagja az európai informatikai vezetők társaságának (CIONET).

Milyen IT trendek uralkodnak Európában?

Ha megnézzük a top 5 európai vezetői érdekeltséget, érdekes analógiát találunk azok és az informatikai technológiába való befektetések között.

moderndontes-illusztracio

Mint ahogy azt láthatjuk, az üzleti élet szálai szorosan összefonódnak az informatikával. No. 1 érdekeltség az üzleti élet és az IT kapcsolata. Ennek köszönhetően a No. 1 technológia az elemzés és üzleti intelligencia. Ahhoz, hogy egy vállalat sikeresen vegye a mai akadályokat, elengedhetetlen az, hogy az informatikába fektessen be.

Ennek következtében egyre többen költenek IT technológiákra és varrják össze az informatikai szálakat a már meglévő üzleti adatokat képező anyaggal. Az igény az informatikai fejlesztésekre és újdonságokra csak egyre nő. Gondoljunk csak az elmúlt évek „start up” hullámára…

Na de hogyan látják ezt az európai vezetők?

Egy cég életében megannyi fontos tényező van, melyek folyamatosan alakítják a vállalati stratégiát. Na de mi is kap hangsúlyt az egyes stratégiák kialakításánál? A következő táblázatban láthatjuk azt a top 10 érdekeltséget, amely az európai vállalatok vezetésében döntő szerepet tölt be:

top10menedzsment

Láthatjuk, hogy a lista nem hazudtolja meg az eddigi tapasztalatokat. Az IT és az üzleti hasznosíthatóság már 2004 óta a top 3-ban foglal helyet[1]. A fent látott 10-ből 9 tényező közvetetetten vagy közvetlenül kapcsolatban van az IT megoldásokkal. Az IT és az üzleti hasznosíthatóság, az üzleti agilitás, a költségek helyezkedése, a produktivitás, az infrastruktúra, az IT change menedzsment, az IT globalizációja, a változások gyakorisága az üzleti életben, és a folytonosság mind összefügg az informatikával. Ha pedig hozzávesszük, hogy a jogszabályokat is le tudjuk követni, akkor 10/10 tényezőnél felfedezhetjük az informatika stratégia alakító jelentőségét. Mindegyik tényező kulcsfontosságú az európai vállalatok elitjénél, és ahogy láttuk, legtöbbjük  IT támogatást vesznek igénybe ezen tényezők fenntartására, fejlesztésére. Nem hiába!

Az IT megannyi problémára tud megoldással szolgálni, ami talán eszünkbe sem jutna. Segítséget nyújthat az üzleti kapcsolatok kialakításában, menedzserélésében, üzleti érték növelésében, költségek csökkentésében, bevétel növelésében, produktivitás növelésében, adatvédelemben, folytonosságot adhat, elősegítheti a fejlődést (ami napjainkban elengedhetetlen a versenyképesség szempontjából), és még lehetne bővíteni a listát…

[1]Key European IT Management Trends for 2015 by dr.lec. Barry Derksen and Jerry Luftman Ph.D. p.4

De hogyan is hasznosíthatjuk az IT technológiát az említett tényezőknél?

Vizsgáljuk meg csak az első 5 érdekeltséget, hogy miként is kapcsolódnak össze az IT-val. Az informatika használatával növelhetjük a hatékonyságot, miként automatizáljuk azokat a folyamatainkat, amelyeket eddig mondjuk papíron folytattunk. Értéket teremt, ha a legújabb technológiát használjuk, ami nem mellesleg presztízst is ad a cégnek, merőben hozzájárulva a hasznosíthatósághoz.

Az informatika hasznos lehet az üzleti agilitás növelésénél is. Egy modern IT technológia használata versenyelőnyt is jelent a piacon, minél inkább felszereltek vagyunk, annál nagyobb presztízst érünk el és annál agilisabbak lehetünk az üzleti piacon.

És ami sokaknak fájó pont szokott lenni az üzleti életben: a költségek. Egyre többen fektetnek be informatikai fejlesztésekre, mivel észrevették, hogy a megfelelő IT beruházással hosszabb távon nagyobb mértékű megtakarításra tehetnek szert. Leegyszerűsödnek a folyamatok, a manuális dolgok automatizálódnak, csökken a befektetett munkaidő, így megtakarítva milliókat a cégeknek.

Sokan csak költségként tekintenek az informatikára. Nem veszik figyelembe a tényt, hogy egy IT beruházással nagymértékben növelhetik a produktivitást. Felesleges mégegyszer elismételni, hogy hogyan spórol nekünk az IT, azt kell belátnunk, hogy a költségek csökkentésével növelhetjük a produktivitást, miként átcsoportosítjuk az egyes folyamatainkat, melyek eddig értékes munkaidőket vontak el tőlünk.

Végül, de nem utolsó sorban, az infrastruktúra. Valljuk be, legyünk akár gyártók, termelők, kereskedők, vagy szolgáltatók, mindenkinek szüksége van a megfelelő infrastruktúrára a megfelelő működéshez. Így van ez az informatikával is. Ha nincs egy megfelelő gépparkunk, hálózatunk, rendszerünk, vagy akár programunk, akkor a működés nehézkes, akadoznak a folyamatok, nincs mód a fejlődésre, úgyszólván kevés a potenciál a cégünkben. Ez pedig merőben befolyásolja piacon való elhelyezkedésünket, veszítünk a versenyképességünkből, elmaradva vetélytársainktól. Megfelelő informatikai fejlesztésekkel mindezt megelőzhetjük. Vagy netán nem érdekünk a fejlődés? Ne legyünk a jónak elrontói!

Milyen informatikai fejlesztésekre ruház be az európai elit?

Azt már láttuk milyen IT trendek uralkodnak Európában, de érdemes azt is szemügyre venni, hogy milyen technológiákra ruháznak be a nagy európai cégek. A Global Institute for IT Management[1] végzett egy felmérést az európai vállalatok körében, amelyből kiderül milyen IT megoldások élveztek prioritást az európai cégvezetők körében:

top20ITtrend

Mennyien gondoltuk volna, hogy a lista efféleképpen fog alakulni? Tűnődhetünk, hogy miért lehetnek ezek a top 20 megoldások, de mielőtt elkezdenénk erősen gondolkodni, gondoljuk végig a következőket:

Nem hiába került első helyre az Elemzés/Üzleti intelligencia megoldás, hiszen az európai vállalatok zöme ezt a technológiát vallja a leglényegesebb befektetésnek. Megannyi adat halmozódik fel a vállalatoknál, amelyet nehéz (vagy már nem is lehet) átlátni, nem tudjuk mi lényeges, mi nem, így pedig a cégvezetők sem tudják meghozni a megfelelő döntést. Viszont ha ezeket az adatokat megfelelően kielemezzük és összekötjük az üzleti intelligencia adta lehetőségekkel, akkor átláthatóbbá tesszük a cég működését és a kulcspillanatokban nagyobb esélyünk van meghozni a megfelelő döntést.

A Big Data projekt erősen összefonódik az Elemzés/Üzleti intelligencia megoldással. A cégek folyamatai során felgyűlő adatmennyiséget tudni kell kezelni. Ezekből az adatokból viszont több értékes információt lehet kinyerni, mint azt gondolnánk. Az összegyűjtött adatokból következtethetünk mi fog bekövetkezni, milyen trendek vannak a cégen belül, milyen kapcsolatok/kapcsolatrendszerek léteznek, ezek hogyan kommunikálnak egymással, stb. Olyan adatokat gyűjthetünk össze, amelyek számunkra értékes információval szolgálnak. A különböző adatok gyűjtésére pedig még mindig a számítógépek talán a legalkalmasabbak. Így tehát nem meglepő, hogy a Big Data a második helyet foglalja el a listán.

A lista harmadik helyezettje az ügyfélkapcsolat-kezelés. Ahogy a cégek bővülnek, úgy tesznek szert egyre több ügyfélre, egyre több üzleti kapcsolatra. Ezeket a kapcsolatokat pedig fenn kell tartani, ápolni kell, vagy még tovább bővíteni. Az ügyfeleknél is megannyi adat gyűlhet fel, hiszen ahhoz, hogy kiszolgáljuk őket, minél többet kell tudni róluk. Ehhez jön kapóra az ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM), amely eltárolja azokat az információkat, amelyek szükségesek az ügyfelek és partnerek kiszolgálásához. Minden cég a saját ügyfeleiből él meg, tehát tudni kell őket kezelni. Ha ezt tekintetbe vesszük, akkor megérthetjük, hogy miért is van a CRM éppen a 3. helyen.

Negyedik helyen a felhő-alapú informatika áll. Mindjárt meglátjuk miért is. A számítógépek tárhelye sajnos véges. Igaz, hogy már több terrabájtos adathordozó eszköz van jelen a piacon, és a merevlemezek mérete is folyamatosan nő, de ez lassabb procedúra. Azt az adatmennyiséget, ami egy cég folyamatai során összegyűlik, nagyon nehéz tárolni a mérete miatt. Nem beszélve arról, hogy ezeknek az adatoknak minél könnyebben elérhetőnek kellene lenniük. A felhő-alapú adattárolás épp erre ad megoldást. A felhalmozott adatokat lehet tárolni a belső hálózaton, vagy az interneten. Ez pedig még több alternatívát biztosít. Ezen szolgáltatás segítségével adatainkat bármikor elérhetjük, a tárhelyet rugalmasan bővíthetjük, mindemellett még költséget is csökkenthetünk. Nem egyszerűbb, ha a minden adatot bármikor, bárhol és bármilyen mennyiségben elérhetünk? Nem hinném, hogy sokan nemleges választ adnának erre a kérdésre.

[1] A GIIM, azaz a globális IT-menedzsment intézménye, 1980 óta készít IT felméréseket és gyűjti össze a világ legprominensebb IT szakértőit.

Ötödik a Shared Services, azaz a szolgáltatások megosztása. Egy vállalat terjeszkedésének egyik kulcsa. Vannak olyan szolgáltatások az egyes vállalatoknál, amelyeket meg lehet osztani az egyes osztályok, vagy éppen leányvállalatok között. Merőben megkönnyíti a munkát, ha egy szolgáltatást több helyről tudunk biztosítani. Vihető előre a cég hírnevét vagy fejlődését, ha mondjuk az ország több pontján, vagy éppen a világ több pontján jelenik meg egy szolgáltatással. Előnye még, hogy az operatív munkákat, feladatokat több helyről és több emberrel tudjuk elvégezni, így felgyorsulnak a folyamatok. Ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő IT technológia, amely az összeköttetést oldja meg.

Folytathatjuk a sort az elemzéssel, hogy melyik trend miért is jó, de talán megnézve az első 5 trendet, talán érezzük, hogy miért is ez a 20 megoldás élvez mostanság prioritást az európai cégeknél. A folyamatos fejlődéshez szükség van ezekre a technológiákra, amelyek remek befektetést jelentenek a cégek számára.

Ezt már észrevették az európai vállalatok, de mi a helyzet a magyar piacon?

A magyar piac IT trendjeit leggyakrabban és legmélyebben az IDC figyeli és teszi közzé.

Ha már a magyar IT trendekről ejtünk szót, meg kell említeni, hogy a magyar piac általában inkább követi az európai trendeket, mintsem teremtse őket. Innováció tekintetében is hasonló a helyzet, ami külföldön egyre jobban elterjed, az előbb-utóbb hazánkban is meg fog jelenni. Ez abból is látszik, hogy a különböző fejlesztések, melyek egyre inkább előtérbe kerülnek a külföldi piacokon, kis késéssel, de hazánkban is megjelennek. Ennek ellentmond a “start up” hullám, ahol a magyar tudás jár élen (Prezi.com, LogMeIn, Ustream, Slamby.com stb.)

Azok a fontosabb újdonságok, melyek az európai piacon egyre jobban elterjednek, lassan hazánkat is elérik. Az európai kutatásban például első az üzleti intelligencia rendszer használata. Ez már hazánkban is egyre ismertebb, a cégvezetők zöme már tudja, hogy hogyan működik és mi a célja ezeknek a szoftvereknek. Különféle adatbázisokra, ERP rendszerekre illesztik rá az üzleti intelligencia szoftvert, így az adatok sokkal könnyebb felhasználása válik elérhetővé az ügyvezetők számára.  Több külföldi rendszer mellett találhatunk a piacon hazai fejlesztésű üzleti intelligencia rendszert is mely büszkén veheti fel a versenyt a nagyobb, külföldi konkurenciáival szemben.

Ami az európai listában a második, a Big Data projekt, már elérte hazánkat is. Ez azt jelenti, trenddé vált a magyar vállalatoknál is az, hogy a saját adatóceánjaikat a leghasznosabb módon elemezzék ki. Ez, mint fentebb említettük, erősen kezd azonosulni az üzleti intelligencia rendszerrel. Ennek oka az, hogy ezzel a rendszerrel tudják a legegyszerűbb módon elemezni a vállalat mérőszámait és adatait.

A harmadik helyen áll a CRM rendszer. Ez az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer az egyik legelterjedtebb informatikai szoftver a magyar piacon. A hazai vállalatok az egyik leghasznosabb rendszernek gondolják, ugyanis ahogy egyre több ügyfelet gyűjt össze egy cég, annál nehézkesebb őket kezelni. Így, hogy elkerüljék az eluralkodó káoszt, beszereznek egy CRM rendszert, mellyel egyszerű módon kezelhetik az ügyfeleiket és a hozzájuk tartozó adatokat.

Az európai listán kiemelkedő, negyedik helyet elfoglaló felhő-alapú informatikával itthon már más a helyzet. A felhő alapú tárhely-szolgáltatás egyre elterjedtebb már kis hazánkban is, bár a felhő alapú ERP rendszerek a külföldi trendekhez képest csekély mértékben növekednek. Ennek számos oka lehet.  A legegyszerűbb ok például a bizalmatlanság. A vállalatvezetők közel 100%-a gondolja, fél attól, hogy ha a vállalatirányítási rendszerét kiszervezi a felhőbe, akkor az adatai illetéktelen kezekbe kerülnek. Ha pedig jogosulatlan kezekbe kerülnek például a vállalat pénzügyei, az meglehet, hogy negatívan befolyásolja a vállalat jövőbeli működését. Egy másik oka lehet az, hogy egy felhő alapú rendszer kevésbé testreszabható, hiszen egy merev rendszerről beszélünk. Az oka ennek egészen egyszerű. Egy felhő alapú ERP szolgáltatónak van egy alaprendszere, melyet használ az összes felhasználó. Itt nem lehet a modulokat olyan jól összeválogatni, mint a hagyományos ERP rendszerekben. A sok „negatívuma” ellenére számos előnyt is fel lehet sorolni a felhő alapú ERP rendszer mellett. Az egyik legfontosabb, ami a magyar piac számára szerintem a legnagyobb előnye az az, hogy nem kell egy összegbe kifizetni a szoftver licensz díját.

Hogy miért? Mert a felhő ERP egy havidíjas szolgáltatás. Bármikor lemondható, ha nincs szükség egy adott modulra, hónapról hónapra változtatható. Véleményem szerint ez lehetne a legvonzóbb tulajdonsága egy ilyen típusú ERP rendszernek. Köztudott, hogy a vezetők – és itt nyilván nem csak a magyarokra gondolok – nem szeretnek kiadni egy összegben nagy összegeket például egy szoftverre – főleg hogy az egy megfoghatatlan jószág – így a havidíjas megoldás kevésbé fáj nekik. Ha ezt a tulajdonságát jobban hangsúlyoznák a felhő alapú ERP szolgáltatók, akkor gyorsabb ütemben terjedhetne ez el Magyarországon.

A listában az ötödik helyet elfoglaló Shared-Service hazánkban nagyon elterjedt lett az utóbbi időben.  Egyre több multinacionális vállalat dönt úgy, hogy a munkafolyamataikat egy földrajzi helyre szervezi ki a munkamegosztás és költségcsökkentés céljából.  Hazánkban nagyjából 30 SSC – shared-service centert – számláltak 2013-ban. Ezek inkább nagy multi cégek kiszervezései, azaz 1-1 munkafolyamatukat Magyarországra szervezték ki. Példa erre az IT Services vagy a National Instruments. Ezek a cégek leginkább Budapestre szervezik a folyamataikat, de néhány nagyvárosban is megtalálhatóak ezek a szolgáltató központok – derült ki a Magyar szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) 2013-as kutatásából. Ugyebár az egyik legfőbb ok, amiért a vállalatok a különböző munkafolyamatokat kiszervezik az a költségcsökkentés, ezért nem meglepő, hogy már a távol-keleti országok is céljai ezeknek a kiszervezéseknek. Pintér Mónika, a HOA egyik elnöke beszámolója szerint most már kevésbé Indiába, sokkal inkább a Fülöp- szigetekre, Malajziába, Vietnámba szervezik ki a cégek a különböző részlegeiket. Tehát a felmérés szerint ez a trend sincs lemaradva az európai átlaghoz képest.

Verdikt

Mindent összevetve az átlagember azt hinné, hogy az IT szektorban is nagyon le van maradva Magyarország a nyugati államokhoz képest. A fentiek viszont azt bizonyítják, hogy a magyar trendek hasonlóképpen alakulnak, és Magyarország bőven fel tudja venni a versenyt az Európa többi országában lévő IT megoldásokkal szemben. Hazánk majdnem teljesen felzárkózott ezekben a trendekben, de nyilván van még mit csiszolni rajta. Az idő múlásával, a technika fejlődésével és a magyar fejlesztőkkel a véleményem szerint hamar innovatív piac lehet Magyarország, azaz nem csak követheti a trendeket, hanem idővel diktálhatja is azokat.

[1] http://www.hrportal.hu/hr/felnottkorba-ert-az-ssc-szektor-magyarorszagon-20131029.html

Szerzők: Zsike és Zoli

admin

Vélemény, hozzászólás?